Tubák és tornádó Sólyon és Pétfürdőtől délre







2010.05.30-án délután 17:00-kor mentem fel a veszprémi Látóhegyre, szivárványvadászat céljából. Kisebb záporok voltak csak a közelben, kissé távolabb szép üllős Cb-k. Kb. 17:35 felé egy gyenge zápor haladt át felettem, K felé távozott. NY- DNY felé folyamatos volt a gomolyképződés, illetve a minket elhagyó tömb is erősödni látszott, ahogy elment K felé, Várpalota irányában látványos csapadéksávot produkált.
Eközben a tőlem NY-ra lévő fejlődő cella egyre magasabbra tört, a tornyok tetején szép sapkafelhő fejlődött ki. A cella ÉK felé mozgott, s közben villámgyorsan növekedett, erősödött. A várostól északra, illetve a város északi szélén intenzív csapadékhullás kezdődött kb. 18:00-kor. Ekkor magasabbra mentem a Látóhegy tetején lévő vízmű felé. A csapadéksáv gyorsan vonult K-ÉK felé, az előző zápor útvonalát követve. A felhő alján szaporodni kezdtek a fractusok. A csapadéksáv világos színű volt, lehet, hogy jég volt benne, de lehet, hogy csak a Ny felől alásütő napfény miatt tűnt fehéresnek. A csapadékzóna kb. Hajmáskértől a veszprémi vasútállomás vonaláig látszott. Eközben az előző záportömb csapadékzónája is látszott még ÉK felé.
A tömb alja egyre alacsonyabbra ereszkedett, látványos szoknyát növesztett a felhő, miközben folyamatosan növekedett magasságban és kiterjedésében is, szívta fel a fractusokat. Kb. 18:20 felé az ösküi murvabánya felett kezdett falfelhő-szerű kitöremkedés nőni a felhő aljára, amelyen egyre jobban látszott, hogy erősen szívja fel a párát. 18:24:30-kor megjelent az első, még igen kicsike tuba, amely azonban így is határozott vonalú volt, kicsit nyúlt csak le a felhőből, s 32 másodperc múltán vissza is húzódott. 18:26:10-kor jelent meg a következő, már kicsit nagyobb tuba, amely vékony, kanyargós kígyóként nyúlt alá és növekedett egyre lejjebb érve. Ez a tuba valahol Öskü és Pétfürdő között volt, az utóbbihoz kicsit közelebb, de tőle nyugatra. Egy kollégám éppen akkor autózott a 8-as főúton, s alulról látták a tubát. Egy percen át kb. azonos hosszúságban nyúlt le, nem növekedett tovább, csak kanyargott kissé. A felhőn látványos forgást nem észleltem, de ebből a szempontból a rálátásom nem volt a legjobb, s mintegy 10-12 km-re volt tőlem a tuba. Maga a tuba viszont szépen csavarodott, a határozott kontúrja miatt ezt jól lehetett látni. Kis idő múlva azonban a felhő alján a felfelé siető fractusok is elkezdtek keringeni, a tuba viszont lassanként rövidült, halványodott. 18:29:20-kor a csövecske teljesen visszahúzódott. A zivatarcella mozgása ekkor már határozottan É-D irányú volt, nem volt különösebben erős zivatartevékenység, 30-40 másodpercenként lehetett hallani dörgést.
A felhő csapadékzónája valahol a lőtéren volt, illetve a Bakony déli lejtőjét érte még. Határozottan fehérek voltak a csapadéksávok, valószínű jég volt benne. Öskün, a faluban nem volt jégeső, csak felhőszakadás-szerűen intenzív eső, a falutól északabbra lehetett jég, a lőtéren.



A kisebb tornádó Sóly község déli végén ért talajt, a falu szélén a temető mellett álló két ház tetejéről szedett le cserepeket, majd a mögöttük elhelyezkedő csalitos domboldalon ment tovább. Helyben lakó kollégám, T.Sz. beszámolója szerint a csalitosban jól látható az útvonala. A falubeliek szerint nem volt hatalmas, "csak" forgószél.


Kaptam egy szemtanútól észlelést és fotót a sólyi tubáról, ami egyúttal megerősíti, hogy ez is tornádó volt. Kocsis Antal földrajztanár, amatőrcsillagász (kiváló megfigyelő!!!) beszámolóját idézem (a további neveket betűvel helyettesítettem):

"Már én is írni akartam, de csak most töltötte le a fiam, Gergely a felvételt a tubáról, amit láttunk. Szóval mi akkor éppen autóztunk Litér felé indulva, de már mindjárt a sólyi elágazó után V. észrevette a "tölcsért" és néztük is. Nagy nehezen elértem, hogy megálljon az autó és nézhessem. Sajnos nem volt nálam fényképezőgép, sőt a telefonomat is otthon felejtettem (éppen ilyenkor....), így csak csodáltam, hogy milyen fantasztikus ármalások vannak benne és milyen gyorsan változik. Egészen leért a talajig, bár az innen az erdő és a domb miatt nem lehetett látni. Újabb könyörgés, hogy a fiam fényképezze le a telefonjával. mire ez megtörtént, addigra már sokat változott, már nem ért le a talajig. A képet mellékelem is, nem alakítottam rajta semmit. Ja, a telefon szerint a kép 18:27-kor készült (Nyisz)
Amúgy G.L. is látta és a telefonjával le is fényképezte ugyanezt. Én még nem láttam a képeit, mert nem tudja valamiért elküldeni a gépéről a képeket. Pedig én is nagyon kíváncsi lennék rá.
A TV-ben is volt tegnap, hogy Sólyban, a temetőhöz legközelebbi házban (H-ék háza név szerint, ismeri őket L., hiszen Sólyban született) még károkat is okozott, leszedte a cserepeket a tetőről. Állítólag a tornádóról videot is készített egy ottani illető, meg tudja adni a nevét."

A fotó, amelyet Kocsis Gergely készített a már felemelkedett tornádóról (bár szerintem még látni az alján a felkavart és örvénylő anyagot a kép közepénél a nagyobbik fa villanypóznától jobbra a fák közt), a képre kattintva eredeti méretben nyílik:




És egy kivágat (egyenesbe fordítva) a képből a "lényegről":



Egy helyi hírportál, a Balaton.vehir.hu is beszámolt a sólyi tornádóról, s az általa okozott kárról:









A sólyi tornádó helyszíne


A fentiek alapján két tornádó volt tehát, az első Sólyban, a második Pétfürdőnél.

. A falfelhő-szerű képződmény továbbra is határozott volt, egyre kaotikusabb vonalakkal, ekkor Pétfürdőtől kissé D felé látszott, a csapadékzóna ÉK-i széle pedig elérte Várpalotát.
A cellától Ny-ÉNy-ra folytatódott a keletkezés, Veszprém északi oldalát újabb zápor öntözte, de pár csepp a Látóhegyen is hullott.
A falfelhő-szerű képződmény kiterjedésében összeszűkült, de még lejjebb ereszkedett, 18:39:20-kor kezdett határozottan csőszerű, immáron igen vaskos tubás megjelenést ölteni. Nagyon lassan mozdult el É-D irányban, de maga a cső kissé billegett, valószínűleg a forgását láttam billegésnek ebből a nézőpontból. 18:41-kor már határozottan látszott a forgása, s az alja kezdett még jobban lenyúlni, a cső közepéből hegyes kisebb cső nőtt lefelé. A vastag cső nem csak a felhő alatt látszott, hanem a felhőben is folytatódott, mindeközben továbbra is kaotikusan szívódtak be a fractusok. A vékonyabb "belső" cső folyamatosan vastagodott és nyúlt egyre lejjebb. A tuba továbbra is alig-alig mozdult el dél felé.


18:43:58-kor vált először láthatóvá az, hogy leért a talajra, megjelent alatta a jellegzetes alakú felszívott anyagförgeteg és a középen látható cső. Továbbra se sokat mozdult el a tornádó, csak a már látott billegést tapasztaltam. Egyre szebben látszott a felszívott anyag tekeredése, s habár közben az észlelőhelyemen ismét eleredt az eső, még mindig kiválóan megfigyelhető volt a tornádó. A nagy távolság ellenére még a földet érésnél felkavart anyag is látszott, nem csupán a felfelé szívódó. Gyönyörűen megfigyelhető volt a felszívódó anyag tekeredése, spirális mozgáas is.




A pétfürdői tornádó helyszíne


Ma elmentem megnézni a péti helyszínt:
A nyomok, amiket találtam Egy árpaföldön ill. pár közeli bokron látszottak csak, szerencsére. Ha 100 métert téved a tölcsér, eltalált volna pár kis víkendházikót...





Radarkép a kialakulás és a földet érés idejéből (digitálisan nagyítva)

18:46-kor elkezdett gyengülni a tornádó, 18:46:30-kor már épp csak látszott a felszívott anyag, a cső is visszafelé húzódott a felhőbe. Közben nálam egyre jobban esni kezdett, tovább rontva a láthatóságot, azonban szerencsére ekkor már csak egy fractushoz hasonló anyagsáv lógott a felhő alatt, amiről már senki se feltételezte volna, hogy két perce még tornádó volt. 18:47:50-kor szűnt meg véglegesen a felhőtölcsérre minimálisan is emlékeztető alakja.

A cella mozgása:
Veszprém felett keletkezett, majd észak felől "kerülte" a várost, NyDNy - KÉK irányban mozogva. Kb. Hajmáskér vonalában kissé délnek fordult, innentől az útja NyÉNy - KDK volt, majd a tornádó idején már ÉNy - DK.

A képes beszámoló itt tekinthető meg.






©Landy-Gyebnár Mónika 2010.május 31. Veszprém