C/2011 L4 Panstarrs üstökös
Nagy várakozások előzték meg a Panstarrs északi féltekés felbukkanását március elején, azonban az időjárás rettenetes volt, alig néhány órát kaptunk észlelésre.
Elsőként 11-én este volt derült az ég, ám ekkor dolgoztam és nem tudtam észlelni, a következő alkalom 16-án volt, igen ócska átlátszóságnál, de mégis megérte, mert sikerült az üstököst megpillantani és fényképezni is a Látóhegyről. A képekre kattintva nagyban nyílnak.
A következő alkalom 19-én este adódott, ekkor a nappali gomolyfelhők alkonyatkor eloszlottak, s mögöttük ragyogóan tiszta, csodálatos átlátszóságú ég várt. Ladányi Tamással a veszprémfajszi Kálváriadomb tetejéről fényképeztük és csodáltuk az üstököst, ahogy a még színes alkonyi égen felragyog és a sötétedéssel egyidejűleg lenyugszik. A horizontig követni lehetett az üstököst szabad szemmel is, feltűnő volt, jól látszott a csóvája is. Az észlelés végén az erős holdfény ellenére még állatövi fény is megjelent, aljában a lenyugvó Panstarrs-szal. Megkapó látvány volt!
Március 22-én egy gyenge, füstös-párás estén a veszprémi Vár feletti égen fotóztam az ekkor igen gyenge látványt adó üstököst. Gyakorlatilag csak arra volt jó, hogy a tervezett Panstarrs-Vár képek megszülessenek dokumentumként...
Ekkor ismét hosszabb észlelési szünetet rendelt az időjárás, pedig nagyon vártuk, hogy április 3-4-5-6-án az Androméda-köd közvetlen közelében átúszó üstököst megörökíthessük. Sajnos csak 6-án este nyílt alkalom, elég rossz égi viszonyokkal. Amikor besötétedett, akkor kúszott le a felhőzet utolsó vaskosabb darabja az üstökösről. Ennek ellenére is csodálatos volt, ismét Ladányi Tamás társaságában fotózhattam, ezúttal Márkó szélén egy fás réten.
7-én hajnalban, mivel valami csoda folytán még mindig derült idő volt és még az átlátszóság is javult az éjszaka végig döngető északi szél miatt, felmentem ismét a Látóhegyre. Nem a legjobb az egem az ÉK-i részen, mivel a város széli bevásárlóközpontok rettenetes fényárral rontják a sötétséget még hajnal 3-kor is... Azonban az átlátszóság segített annyit, hogy jó képeket lehessen készíteni az üstökös-galaxis párosról. Végig dühös szélrohamok voltak, így sok kép bemozdult, hiába akasztottam az állványra ellensúlynak a nem éppen könnyű táskámat... A DK-i égen ragyogott a Tejút, több figyelmet érdemeltek volna a déli végén már szépen látszó Messier-objektumok, ködök, halmazok, ám az üstökös volt a cél, a Tejút remélhetőleg még sokáig ragyog! Az egyik üstökös fotón egy halvány meteor is látható, egy másik pedig egy elvonuló műhold segítségével azt érzékelteti, hogy milyen erős szél rezgette a gépet.
A Panstarrs - Panni, ahogy becézzük - szép lassan felkúszik a Cassiopeia W-jébe. Remélem, ég is lesz hozzá, hogy tovább kövessem!
©Landy-Gyebnár Mónika 2013.